HTML

Natúran az igazság mentén

Politika, oktatás, közélet valós történésekkel spékelten. Moderált de kemény fogalmazásban. Mindíg a bizonyíthatóság fügvényében.

Friss topikok

Linkblog

Tájékoztatás feliből, harmadából....

2009.10.01. 20:02 idosb

      Kossuth rádió, esti hírekben, Bencze József rendőr főkapitány úr kivizsgáltatja, miért nem avatkozott be kellő időben és hangsúllyal Kiskunlacházán, az egyik családi ház előtti gyülekezettel szemben, akik közűl egy néhányan a gárda egyenruháját viselték. Ismételt ékes gyöngyszeme az egysíkú tájékoztatás, hisztériakeltést generáló példájának.

     Nos gondolom, hogy teljesen indokolatlanul mentek ezek az emberkék oda. Vagy úgy voltak vele, ha már erre járunk, hát beugrunk régi társunkhoz egy kis baráti csevejre, némi időtöltésre kvaterkázni egyet.

    Tehát semmi komolyabb indok nem volt rá, csak úgy kamu összegyűltünk. Tuniillik a költői kérdés azonnal felmerül: miért? Ha tényleg csak úgy minden indok nélkül, akkor nem ártana hozzá tenni a keves média tájékoztatásában, hogy indokolatlanul gyülekezőkről van szó. Ha pedig van netán a háttérben előzménye a tetteiknek, hát közölje a natúr igazság talaján állva azt is.

    Minden konzekvens tárgyilagos kivizsgálás alapja, a kétoldalú mérlegelésen nyugszik álltalában. A kedves média ne próbálja de faktizálni máris, a könnyen ezálltal kificamítható közvélemény megformálását sugallva. Azt, hogy konkrétan hogyan fogalmazott Bencze úr, azt nem tudom, de azt igen miszerint egy gyülekezetet csak az akaratlanság, a véletlen szül, hív életre, s ezt kell csupán górcső alá venni, ez finoman szólva is nonszensz.

   Az ilyen formátum, csak esetleg igaztalannak látszóvá, esetleg hiteltelenné teheti, az adekvált hírközlő média orgánumot. A leg puritánabb primitív hozzá nem értő emberben is felmerül azonnal a kérdés. miért gyűltek ezek az emberekék ott össze?

   S ami manapság frekventálltan inspirál a kérdésre, hogy bizonyos közelmúltbeli történések, szempontok miatt: miért pont itt Kiskunlacházán?

 

3 komment

Címkék: tájékozottság

Kincstárnok magyar módra! Hmm...

2009.08.28. 21:54 idosb

Megint hallgatom a kossuth rádióban, a déli híreket per ma. Engedtessék meg, hogy egy-két gondolat petárdát röppentsek fel eme új státuszkóval kapcsolatban, úgymint minisztériumi kincstárnok. Ha jól értemezetten hatolt be, abba a már enyhén pudvás agyamba, akkor a már addig is ott dolgozó valamely szakember közűl, plussz javadalmazás mellett történne a kiválasztás, kinevezés. Tehát ha nem csalnak az érzékeim, ez röviden házinyúl vadászik majd házinyúlra. Aggasztóan érdekes megoldás. A kreatív magyar szleng máris úgy aposztrofálja: belső spicli. No mert ugye egy esetleg még baráti körön is kívül eső, igazán jó szakember, elfogulatlan, részrehajlástól mentes, kellően dotállt talán beleférne. Cinikusan közelítve máris kialakulhat az új trendiből eredő új fogalom, mint belső korrupció. Nyilván abból az alapvető tényből kiindulva, hogy álltalában valamilyen formában /barátság, zsarolhatóság, egyszerű szinpátia, netán kapzsiság stb./ az emberek nagy %-a sajnos korrumpálható. Nos az obligomon kívül, hogy a döntő többséget nincs is miért korrumpálni. Úgy mandínerből meg az az elévülhetetlen mondás jut eszembe: az ember álltalában két dologgal fogható meg, az egyik a pénze, a másik a hiúsága. Örökzöldek közűl szemezgetve. Szóval olyan utóíze van az egésznek, a megoldás tekintetében. Persze ha abból a vízióból indulok ki, ami talán nem is az, mint a BKV-nál, hogy te most menj ezért-azért, nesze itt egy pár milla. Te meg gyere s majd te is menni fogsz, természetesen téged is megdobunk egy-két, néhány tíz millával, rend-Hagyó pofátlan esetben 10x10 millával. Ez esetben is roppant könnyű lesz, lehet, bármilyen valós vagy koholt érvvel, te most mehetszet te meg gyere stílust játszani. Így mindenki juthat a szigorú klientúránkon belül, egy kis hipotetikusan vadnak is nvezhető korpához. Mindenesetre a státuszra kinevezett személyt nálunk, ha már az eurót képtelenek vagyunk bevezetni, akkor előtte egyfajta sajátos vallutával kellene fizetni. Egy-két tipp az új valluta nevét illetően pl.-ul: "becsület", "tisztesség", "társadalmi érdek" stb. Tehát ha rákérdez az ember, te mennyi is a náld lévő "becsület"? Válasz: ne haragudj de nincs egy kummányi sem. Irónikusan hangzó párbeszéd szösszenet csak a részemről. Kérem szépen egyszerűsítsük le, kizárólag abból indultam ki, mintha egy családon belül azt mondanám, a 25 éves fiamnak, mától kezdve te felügyeled, hogy mennyit költök a kocsmába, de itt egy ezres, csak anyád meg ne tudja. Fene azt a vén róka fejemet, valaha én is láttam karon varjút, a gond az, hogy manapság egyre többet látok, mondjam tömegesen.

Szólj hozzá!

Címkék: fonákul

Gyerekeinkkel kapcsolatban....

2009.07.14. 21:40 idosb

Arról a gondolatról netán tényről, hogy egyre több a gyerek tolvaj, beszéljünk egyszerű naturális módon, mintegy kivesézend körüljárva néhány sajátos aspektusból a kérdés komplexumot. Gyermek személyiségi jogok védelme, nos igen de ugye arról van szó, hogy gyermek jogok, tehát semmi esetre sem húzhatunk párhuzamot, a felnőtt társadalom jogainak tekintetével. Tudniillik a gyerek mint olyan alakuló emberforma, eleve kialakulatlan személyiség álltalában, hiszen mi fogjuk a megfelelő módon kialakítani. Vagyis máris csakis egy behatárolt, dirrekte gyerekekre vetítetten illene kezelni. Az ő világukat korukra, nemükre, képességeikre szelektálva. Egy pl.-val ilusztrálva: a gyerek lazán le kur....zza a tanárnőt, s mivel 14 éven aluli a büntethetősége téró, vagyis szinte predesztináljuk negatív tettekre, mintegy adekválttá téve, ezt lehet mert ehhez jogom van, illetve ugya mit tesznek tehetnek velem mondván. Nyilván ha semmivel nem büntethető, s ez így működik egyéb pozitúrák tekintetében is, akkor ez a gyerek szemléletében máris a jogai közé fog beépülni. Sorolhatnám időtlen időkig. Tudatosságról, kialakult morális érzékről, ugye még nem beszélhetünk, mert még netán nincs is kialakulva. Mivé alakul ebben a formában, ha a vezérelv az, hogy nem is akarjuk céltudatosan alakítani. Itt belép a szülői felelőség abszollút kiiktatása, amivel a felelőtlen lépések sorra csúcsosodhatnak. Az a szemlélet mondjam szindróma, hogy mindenki hibás a gyerek irredenta cselekedetejiért, csak maga a gyerek és szülő nem, no az egy eszement nézet. Pl.-ul a pszichológus azt mondja: amikor a gyerek elmegy az iskolába, attól kezdve mindenki részéről, /szülő, külső környezet stb./ a felelőség nullázódik, vagyis kizárólag az iskola, netán közvetlen a pedagógus a felelős. A háttérből indított közvetett felelőség kérdése fel sem merül. Engedtessék meg egy enyhén morbid pl.-a: ha roppant rossz minőségű árúból, amit nem mi termeltünk, de nekünk kell minőségi terméket előállítani, s egy pisszenésünk nem lehet kritizáland miért is ilyen az alapanyag, akkor ez fizikai értelemben majdnem lehetetlen kisérlet. Ki hát az első számú felelős? Sőt még mi leszünk büntetve, natán degradálva, esetenként bántalmazva. Mega szintű nonszensz! Ha ennyire éles határokat húzunk, illetve ekkora szakadékot építünk ki, a felelőséget kötelezően gyakorlók közé, szülő, iskola közte kontra gyerek, akkor ez idővel maga után vonja, az egyikük sem törődik vele igazán végzetét. A szülő mondja: nevelje az iskola, Az iskola mondja: a szülőnek kutya kötelessége nevelni /lenne/ de lehetőleg ne a gyrek jogait túlharsogva, ellenünk. Mintegy ha mi neveljük /iskola/ akkor, na azt ne, de mi meg mutogatunk az iskolára /szülő/ no végeredmény a sok bába közt, az egymásra pazarolt vitáik közepette, elvész a gyerek. Mindezt a roppant sok, helytelenül megalkotott, s propogált oktatással kapcsolódó törvényink generálják. Érzékelhetően nem csak honi specialitás, hiszen az eredendő atrocitásokban az egész európa bővelkedik. Térjünk vissza az alap kérdésre, miért lop álltalába a gyerek? Három motíváció a leg gyakoribb: éhes, netán elérhetetlen vágyit elégíti ki, vagy uram bocsá késztetve /nevelve/ van rá. Az egy percig sem kétséges, hogy legtöbb esetben a családok leszegényedése a fő katalizátor. Persze ha onnan közelítem, hogy az erkőlcsre nevelés nem feltétlen anygi függő, nos akkor más egyéb tényezők, a mozgató rugók. Konklúzióként: amég vissza nem állítjuk trendjeink közé, a tradicionálisan, évszázadok alatti bevált nevelési elveinknek, /nem brutalitás/ azon tekintélyelvű, megfelelően szankcionált létét, amit markánsan kiirtottunk, úgy a szülők mint az intézmények viszonylatában, összemosva az oktatás, nevelés szempontjait, addig egyre demoralizálltabb generációkat fogunk kitermelni. S a neveletlen gyerek a jövőre nézve vízionálja, a neveletlen felnőttet. Az előzőekben ecseteltek fényében, ne tessék olyan nagyon csodálkozni, hogy a gyerek lop. Meglehetősen nyakatekert pl.-val megvilágítva, ez valami olyasmi, mint mikor kiváló alkoholos italokat állítunk elő, majd azt megfelelő marketinggel óriási mennyiségben értékesítünk, s azt követően visítva panaszkodunk az egyre növekvő alkoholisták létére. A gyerek gyerek volt ezelőtt is, most is, és ezután is a megváltozott körülmények, életstílus tekintetbe vétele nélkül. Azaz a felnőtt társadalom felelőségére bízatott álltalunk formálható, nevelhető, olyan emberi egyed, aki igenis nevelés igényes, akit nem szabad soha azonos mércével kezelni. A honi társadalom bizonyos rétegétől nem lehet, nem szabad elvárni a mai viszonyokat tekintve, hogy tudatosan, önnállóan saját maga határozza meg a hellyes utat, bármilyen ok okozati összefüggésre aspirálva, vagyis értelmes célravezető szankcionálással lehet csak valódi eredményeket elérni. Persze ha az önzés vezérli az embert, csak az én gyerekem számít, a többi le van sajnálva /ugye megélhetési nagyokosok/ na így hamarosan eljön az az idő, amikor egy egész társadalom kivétel nélkül megissza a levét. Már is látens eszkalálódó probléma!!

9 komment

Címkék: értetlenül

Drága testvérem....

2009.07.01. 20:44 idosb

Nos idefigyelj öcsém, szeretnék egy két klasszikus történést ecsetelni, a közelmúlt, illetve napjaink helyi pillanat felvételeiből. Ez év januárban vettem egy szánkót, saját három kiskorú gyerekemnek, tudvalevő alig volt igazán hó, az elmúlt télen, ebből lett az úgynevezett három napos szánkó. Tudniillik a vásárlást követő harmadik napon, esete 19-óra körül, a saját udvaromból az ajtó mellől, ahová száradni volt téve, kb 10 percre máris ellopták. Vajon ki tehette? A fiam vesz egy pizzát, két perc múlva útban hazafelé, elveszik tőle erőszakkal. Vajon ki tehette? A szomszéd idős nénit, 84 éves a saját udvarán kővel dobálva, majdnem agyonütik, haljak meg minden ok nélkül. Vajon ki tehette? Megáll az udvarom kapujába, s minősíthetetlen hangon trágáran kiabál, haljak meg minden ok nélkül. Vajon ki teszi? A pedagógusnak lazán mondja, menj a ge...be, szopd le a fa....mat. Vajon ki teszi? Per mai eset, az ébédet az időseknek kihordó asszonytól, amég bevitte az ételt, a többi éthordót kint hagyva egy percre, máris hiányzik egy teljes garnitúra, mikor kijön. Vajon kitette? Kedves testvérem diszkréten megsúgom nem a civilizált európai trendek szerint viselkedő gyerekek, emberek tettei ezek. Tudod én tudom, hogy konkrétan ki-kik! Ezek csak szemezgetések, mert árkus papír nem lenne elegendő ahhoz, hogy a többit is leírjam neked. Persze ezek apróságuknak tünnek, de annál bosszantóbb tények. Az álltalánosítás fogalma máris belopódzik, hiszen ezen remek tettek függvényében kezdi megítélni a többség, úgy cu zamm az egész népcsoportot. Mert ugye azt nem lehet elvárni, hogy a többségi társadalom ismerje a cigányság tradiciójit, történelmét, múltját, kasztrendszeri még ma is működő mikéntjét, s nem utolsósorban emberi mentalitását. /vehemencia, hangosabb beszédkészség, trágárabb önkifejezés, morális öntörvényű beállítottság/ No nem kell mindjárt fellátni ezek a szavak magad is tudod, hogy valódiak, sajnos az események is. Haljak meg nem kellene olyan gizdának lenni, néha nem ártana egy ici-pici önkritika. Hát kedves tesókám, ha valaki én tudom, hogy van egy lényegesen kisebb réteg, aki teljesen jogosan kikérheti magának, hogy őt miért vonják egy kelap alá. Az volna a teendő, ha netán belegondolsz, hogy ezt a réteget /normálisan élők/ lejáratókat kellene, saját népcsoporton belül nektek kezelni, s nem hagyni elmérgesedni a kérdést. Aminek álltalába a következménye holmi rasszista megbélyegzés, pedig elhiheted csak egyszerű ellenszenvről van szó. Miért is? Ha úgy gondolod, hogy az ezirányú gondok orvoslása, bízassék kizárólag a többségi társadalomra, no neked tudni kell, hogy nélkületek ez nem nyerő. Miért is? Ja, hogy vannak kvázi olyan momentumok, amiért tudatosan ti ezt nem is akarjátok helyretenni, nem kívánom kifejteni miért is. Pedig ez a döntő az egész problémát tekintve!! Mond kedves testvérem, nem tűnik fel neked, hogy már-már az egész európát tekintve, folyamatosan a ti népcsoportotokkal van gond. Tele a média bel és kül honi viszonylatban egyaránt. Tehát a mi vagyunk a földreszállt angyalok szindróma! Pl.-ul szűkebb kis hazánkban is él több nemzetiségi kisebbség, vajon ővelük miért nem kell annyit foglalkozni? Tudom, hogy tudod rá a választ! Száz szónak is egy a vége, ha továbbra sem veszitek észre akarva, akaratlan, hogy mi is a tényleges gond, és mi rá a gyógyír, akkor a civilizált népek között nem lesz kölcsönösen nyugalom, béke soha. Nem jó perspektíva! Mert gondolom az mégiscsak belátható, hogy mégsem a többségi társadalomnak kellene illeszkedni, s ha már az adott bármelyik ország polgáraként élek, annak törvényeit írott, íratlan etikai formában igyekezzek elfogadni, de minimum alkalmazkodni. Nyugodtan beszólhatsz nekem, de tudnod kell, hogy csak 42-éve élek, per ma is a ti társaalmatok kellős közepén. Megnyugodhatsz, hogy szerénytelenül bátran állíthatom, nálam jobban annak ellenére, hogy nem cigány származású vagyok, senki nem ismeri a ti népeteket. Legyél biztos abban, hogy nekem még soha nem okoztak nagyobb volumenű problémát, jó én sem nekik. Sőt lehet nem tartod hihetőnek, de nagyon-nagyon sokat tettem már a kölcsönös megbékélés érdekében. Megvallom álltalában ezzel remekül vissza is éltek! No eb ura fakó szokták volt mondani, de tudod a tolarencia egyoldalú értelmezése nem vezet sehova. Arról nem beszélve vannak határai is. Kedves testvérem, nekem nem illik megszidni a szeretteimet, tehát csak annyit kérek tőled olvasd el, s egy rövid percig nyugodtan gondolkozz. A valódi szó nehezen fogadható el tudom, de biztos, hogy közelebb visz, a kölcsönös megértés talajához. Ha meg nem sértelek, adok egy E.mail címet, amin keresztül elérhetsz bármikor. Ha csak le nem győzi a megbékélés folyamatait tekintve, a lelked mélyén esetleg dúló gizdaság /túlzott identitástudat/ a velem való lojális kommunikációhoz. Íme: fu.freemail.com2@freemail.hu Baráti üdvözlettel. Ui: Találsz itt töb bejegyzést is, és az egyik bejegyzés végén láthatsz egy blog Url-t, no azt is ajánlom neked. Írd be, keress rá s az ajánlott címűt olvasd el. Hátha közeledik a nézőpontunk. Ha valamelyik bejegyzés alján rákattintassz a megjegyzés szóra, akkor megnyílik egy ablak balról, ahol bármikor akár névtelenül is beszólhatsz.

Szólj hozzá!

Címkék: önkritika

Mi ebben az érdekes?

2009.06.14. 18:42 idosb

A Népszava rovatait böngésztem a neten, s közben felfigyeltem a Kossuth rádió, vasárnapi ujság műsorát hallva, a szokásos időpontban kb. úgy 7 óra negyven magasságában, politológusok elemzéseire. Ebből szeretnék kiragadni, egy ma oly sokak álltal feltett kérdés kapcsán felmerülő válaszok elemzéséből, bizonyos aspektusaira rávilágítani, a magam honi félművelt paraszti módján. Előre vetíteném, hogy a lógus végződésű, szakmájukat tekintve értelmiségijeinket, mindíg is már csak úgy mandínerből, komoly kiművelt főknek tartottam. Na már most az utóbbi időben a pszichológus, szociológus, politilógus, valahogy úgy bizalomvesztést szenvedni látszanak, avagy csupán tapasztalatok híján, akaratlanul beleesnek a szűklátókörűség csapdájába. Sértődés ne essék tisztelet a kivételnek. Tehát íme a magasröptű kérdés: mivel magyarázand a Jobbik térnyerése, s al kérdésként: miből ered a szavazók táborának markáns növekedése. No ez utóbbit szeretném kőrbejárni, az ominózus politológusunk válaszainak függvényében, külömböző nézőpontokra aspirálva. A szavakat nem a teljesség igényével idézem, de valahogy így fogalmazott: A Jobbik jól meglovagolta a közbiztonság hibáit, tudniillik ha a kis szegény vidéki emberkének, ellopják a tyúkocskáját, nyilván irritatívan fog hatni rá. Hozzátenném na még szép a mai mega. szintű átlag életszínvonalat tekintve. Azaz elsősorban a vidéki szavazók arányát sikerült növelni, ezen itt élő népesség védelmét megcélzó retorikájával. Pláne azokon a településeken nyert, ahol cigányok lakta vidékek érintettek. Most jött a saját kérdése, az a horribilite maxima ívű kérdés: ez nagyon érdekes? A politológusunk mondá, kérdezé nem én. A továbbiakban előzetesen tisztázand, kis kitérővel, feltételezem látott már élő tyúkot, no mert ott fenn, az ország kakasülőjén hmm... minden lehetséges. A budai villák lakta réteg, lazán nem tart ilyetén jószágot, mert ugye az úgynevezett nyomorúsági tényezője, az ordináta tengelyen, az origótól drasztikusan jobbra hajaz, panelban meg olyan zsenánt lenne a léte. Nos sterilre pucolva, avagy fagyosan, mégsem úgy néz ki a tyúk, mint eredeti élő formájában. /tollasan/ A következő nem elhanyagolandó kérdés: tudjuk-e, hogy mit is igényel eme remek, közkedvelt lábasjószág tartása? Amit a csóró vidéki plebejjus ott lenn, álltalában saját finanszírozással old meg, önnön energiáját befeccelve. Ennyi előzetes után exakt leszögezhetjük, hogy eltulajdonítani /ellopni/ onnan lehet kizárólag, ahol leledzik. Tegyük hát fel, hogy az "ez nagyon érdekes" kérdés, nem kérdés hanem kijelentés. /hangsúlyozom elhangzott/ Vesézzük ki több oldalról. Ha naivitás az indíték, abból az következtethető, hogy meg van győződve róla, miszerint azokon a helyeken, ami országosan jelentkező panaszokkal telített, a csunya paraszt zsigerien hazudik, azaz nem is létező jelenségeket vízionál. Ha netán rafinatív, akkor evidensen cinizmus szülte. Amennyiben csak egyszerűen tapasztalatlanság, vagy uram bocsá a média álltal talált hírek között, szelektíve tájékozottság mondatta, akkor nem egyéb mint szűklátókörűség. Van még egy kemény olvasata, a bigott valamelyik pol. oldal felé való vonzalom, lojalitás. Megsúgom itt lenn egyik közelítés sem valódi, mert a tények makacs dolgok, és a gondok gyémánt keményen valósak. Konklúzióként: a vidéki szavazatok növekedése közel sem, a véletlenek egybeesése, sorozata. Lazán elkönyvelni, hogy le van sajnálva a vidéki, amúgy is sanyarú sorsú paraszt, nem túl jellemes, szolidáris gondolat. Tetszik tudni a közelmúltban loptak el a szomszédomtól, néhány tyúkot, tessék elhinni, hogy nem holmi bagatelizáló finomkodó liberális elvű gondolatok dőltek belőle, halmazatian obszcén szavakkal tarkítva, s valahogy nem feltétlen a politikusok pártos harca, jutott eszébe azonnal, /legfeljebb Draskovics/ s nem mondta egy szóval sem, hogy ez érdekes. Definíció a Jobbik térnyeréséhez: tönkretett, elszegényedett, demoralizált társadalom végterméke, amit egyálltalán nem a saját akarata hozott létre, s nem a véletlenek sorozatából eredeztethető. Annó 2008 11. 29-i dátummal íródott bejegyzést, ajánlom társítani, pedig akkor még, nem volt ilyen egyértelmű bármi is. Itt keresend: http://216762wififalu.blogspot.com a linkje: www.cov.reallato.hu Címe: "Vegytiszta valóság, esetleg onnan nem látszik..." A romákkal kapcsolatosan pedig, ugyanitt: "Elnök Úr! Képviselő Asszony..." bejegyzést ajánlom szives figyelmükben.

Szólj hozzá!

Címkék: érdekes!

Az Eu. parlamenti választások margójára....

2009.06.05. 22:44 idosb

Nos egy két apróság ami különösen szkeptikussá teheti a választókat. Megvallom innen a nagy magyar eldugott, vidéki mocsár dágványos perifériájáról, alakítom nézőpontjaimat, ahol nem éppen a magas IQ érték a jellemző. S a nyomor úgy burjánzik, mint az elhanyagolt gabona táblában a konkoly, jobb esetben a pipacs, vagy a szarkaláb. Tuniillik az utóbbiak némi vízuális vigaszt nyujtanak. Remélem tisztába van a politikai osztályunknak titulált, napjainkban oly horribilite közmegbecsülésnek örvendő rétege, hogy álltalában a vidéli átlag honpolgárnak, fátyolnyi lövése nincs arról, hogy úgy konkrétan mit is jelent, az a hihetetlen küzdelemmel, véres vrejtékkel végzett, eu. parlamenti, jó zsírosan dotált munka. Ami abból táplálkozik elsősorban, hogy abszollúte semminemű rálátása a társadalom széles rétegének nincs. Na és bizonyos kézzelfogható haszna, persze kissé önösen közelítve, leginkább is az életszínvonalunk csomolungma-i szintjére hajazok. Tehát olyasmi ez, mint mikor a fajer kártyajátékban, a vakon vagyok kijeletés lesz a mérvadó. Az meg különösen bájos gondolatokat ébreszt, mikor vérre menő harc folyik idehaza, egymás ellen a pártok között, miközben lépten-nyomon felröppentik ama megható kommunikációjukat, hogy azért ott kinn, ez nem így van ám. Ott bizony azonnal mintegy varázsütésre összeborulunk, egy két cikipuszival kényeztetve egymás képmását, s egységesen kiálltjuk, életünket és vérünket hazánkért. Egy mindenkiért, mindenki egyért! Sőt közösen nyalogatjuk egymás sebeit, amit szűkebb hazánkban szereztünk, a kijutásunkért vívott csatában. Azaz azt sugallva, na csak úgy hipotetikusan gondolva, hogy azonnal el is felejtik holmi oldalhoz való tartozásukat. Ne tessen nevettetni! Az már csak egy igazán csámcsogásra buzdító röhejes grátisz, a média álltal szellőztetve, hogy egyes eu. képviselőnk, exaktul bizonyította, megy ez neki fél gőzzel is. Lelkiismeretének minden morális tényezőjét latba vetve, úgy, hogy be sem megy úgymond dolgozni. /tán nem a fidesztől plagizálta?/ Ugyan kérem akinek már flottul megy, az miért is strapálja feleslegesen magát. A gázsiját úgyis utalva kapja, faléz meg nincs hála istennek. Ezekután a tájékozottság, a közvetlen jótékony hatások érzülete, vagy egyáltalán a magas ívű, itthon jelentkező hasznos áldásos tevékenységük fényében, olyan jellegűvé válik a választás, mint mikor az analfabétának megmutatják, na ide tedd az x-et.Szegény suttogva mondja, nem tudok csak keresztet tenni, és tessék szives lenni mán közölni, kit is kereszteltem meg. Ámen. Természetesen ilyenkor választás előtt, a mi kis zsák falunkban, tradicionálisan összejön az ilyen-olyan pártpreferáltak gyülekezete. Már azért is mert mindannyian tagjai vagyunk, egy igazán elhívatottságot, lelkiismeretet, kitartó elvhűséget, emberi /fizikai/ tartást igénylő közös pártnak, a SZESZPÁRTNAK. Patinás, exkluzív székházunkban gyűlűnk, amit egyes nőnemű ellenzékiek, csúnya szóval degradálnak, kocsmának aposztrofálva. Kezdésből a még meglevő józan paraszti eszünkkel, megvitatand gondok után, döntöttünk SZAVAZUNK. Következő felkiálltásokkal zajlik a pohár köszöntő, no úgy előzetesbe: Orbánomért, Bajnaimért, Fodoromért, Dávid Ibolyámért, Vonámért, hátulról egy csendes beszólás LMP-mért. Hű hiányzik egy köszöntő Kolompár Orbánért! Hol van a Zsiga gyerekek? Jaj, elnézést kérek, /szólalok meg/ majd el felejtettem, nekem szólt az asszonya, hogy nem engedi. Ugyanis a gyűlés szellemi megpróbáltatásait, nagyon nehezen tolerálja. A multkor is, mikor hazajött, órákig arrogánsan viselkedett. Megkért képviseljem távollétében, amit én különös megtiszteltetésnek véve, el is vállaltam. Ezekután én mint pártsemleges, kreatívan, közös hazánkért-al zárom az akkordokat. S most fiúk nyelveteket készenlétbe, minden ki-ki fenekéig...a pohárnak. Ami ezután jön az már döbbenetesen dörren, mint villámcsapás a derült égből. A falu bolondja Tibi aki eddig némán hallgatta, a legmagasabb nyelvész kandidátusi fokozatot is, kenterbe vágó, sajátos stílusú expozéinkat, elbőgi a kérdését felém: te Jani, hogy is mondtad? Hát miénk még ez az ország? Ugyan ennyire bolond nem lehetsz, hát kié lenne? Azoké úgy hallottam, akik érdekében, akikre most és mindenkor szavaztok. Tudniillik a jól kiépült gazdasági sleppjükkel együtt, kizárólag ők azok akik igazán harsoghatják, hogy az eu. tagországaként, tényleg népjólétinek nevezhető kis hazánk. Most mit néztek úgy rám, valami rosszat mondtam? Na ne locsogj annyit, itt egy nagyfröccs, igyál! De meg kell hagyni, nem is vagy te olyan bolond, mint amilyennek látszol. No mindebből ki lehet hámozni, hogy a szenvedő csóró népnek, mennyi is a tétje, miért is, a zájló eu. parlamenti választás tekintetében. Az a kissé pesszimista gyanúnk, hogy semmi azonkívül, hogy jogi értelemben szükség van ismét, a mi felhatalmazásunkra, s lehet rajtunk utánna kuncogni tovább, mondván mit sírtok, de pocsékok vagytok, hát nem ti választottatok!

Szólj hozzá!

Címkék: gondolatok

Másképpen szocializált!

2009.05.19. 18:13 idosb

Kérem engedjék meg, hogy a címben rejlő, eme 21. századi mondjuk újkori nyelv újjításnak is titulálható kifejezést, megvilágítsam egy apró történettel. Tudniillik olyan sejtelmesen, titokzatosan hangzik: "másképpen szocializált". Az idős földimmel jövünk haza, a kis eldugott zsák falunkba, egy relatíve közeli városból, orvosnál, rendelőintézeti látogatás céljából járván. Úgy sikeredett, hogy egy bizonyos idő intervallumban végeztünk, azaz amikor a tizenéves generáció jönni szokott, haza az iskolákból. Bevezetésképpen be kell mutatnom egy érdekes, ujkori klasszikus harci eszközt. Speciel én úgy hívom, háti váll izmokkal kezelhető nundzsakó. Viselői gondosan pakolják el ilyenkor a tartalmát, ügyelve rá, hogy a keményebb fedelű könyvek kerüljenek kívülre, illetve a fő ütőerőt képező tolltartó. A buszra való fellépéskor hihetetlen virtuozitással, zsonglőri szintű ügyességgel tudják kezelni, nyilván nem csak a felnőtt társadalommal szemben, hanem egymás erő pozicionáltságukat is demonstráland. Cirka úgy kell elképzelni mint egy a hústermelésre alkalmazott jószágsereglet gyűjtőneve. /csürhe / Na már most mi, a két öreg ezt a jelenséget rutinosan ismerve, tisztes távolságból meg szoktuk várni, amég e másképpen szocializált társulat, feldúrja magát a járműre. Természetesen mire mi is fellépünk, minden ülőhelyen egy-egy, fülükben a jellegzetes füldugóval /MP-3, mobil / ellátott tizenéves ül. De lám-lám azért úgy látszik két idős hölgynek, mégis sikerült időben felcsempészni magát. Hiába a nők az igen. A busz indul, mi lógunk a szeren, vagyis a kapaszkodón. Vígasztalva álltatjuk egymást, mint örök ifjak, nekünk bírni kell, akármilyen ócska is már, lábunknak becézett, sejtjeiben pusztuló hordozó eszközünk. Ekkor csap le a kialakuló kommunikációs vihar, első gyenge villáma. Az egyik ülő idős hölgy ovatosan, enyhe naivitást tanúsítva, beszól sihederjeink felé: gyerekek nem adnátok át két helyet az idős bácsiknak? Ebben a pillanatban mi már éreztük, hogy itt valami úgy indul be majd, mint a cunami. A hátsó traktusból azonnal felhördült egy kamaszodó állapotot sejttető ifjonc hangja, minden idők szépirodalmi nyelvezetét űberelve. Na idefigyelj te vén satrafa, /a beszoló hölgynek adressálva/ örülj, hogy azt a ráncos, kövéredő, szikkadt seggedet, legalább te ülve tarthatod, nem még ennek a két vén trottynak lobbizzál! Erre a kis tini csajkák, érces kuncogása tett koronát. Nektek pedig korhadt, valaha volt csődör csatalovak, okulás képpen: tanuljátok meg, hogy mi vagyunk a globálkapitalizmus neoliberális nevelésű, innovációs folyamatokból származó, első széria gyártású ember fejlődő egyedei. Mindazonálltal közöljük veletek, mi a francot széderegtek ilyenkor. Ja orvosnál voltatok, ezt mi is vakerhatnánk. Az ilyenek miatt élnek olyan jól az orvosok, illetve mennek tönkre egyes kis vállalkozások. Pl.-ul a temetkezési vállalkozók, s emiatt éheznek a sírásók. Arról nem is beszélve, hogy a klérus is minuszokat könyvelhet el. Tudniillik a temető üres, ti meg itt vidámkodtok, belekötve fáradt utód generációtokba. Száraz szikkadt agyatok helyén, aminek ha beleverünk a fejetekbe, zörgését még ti is meghallanátok. Erre gyorsan kórúsban közöltük, köszönjük beérjük az elméleti részével, politechnikát nem igényelünk. Egy kis matematikai oktatás sem árt, mondá az egyik srác. Tehát te öreg 63 éves vagy még, így 10%-ot fizetsz a jegyért, te pedig 70, vagyis te már ingyen utazol, a társadalom szégyenére. Mi legalább mintegy 40%-al többet fizetünk. Na ódon gyökerek, kinek van ezen az alapon is több joga ülve kultúráltan utazni? Messzemenően a respekt szikrája sem látszik rajtatok, láthatjátok pedig szemüveg nélkül is, hogy a szegény numeráktól fáradt Böbe meg Maca, már így is itt utaznak az ölünkbe, helyhiány miatt. Utaznának csak a ti térdeteken, mikor még állni sem tudtok tistességesen. Semmilyen formában sem. Erre már ismét megszólal az idős hölgy: na de gyerekek, miféle szüleitek van nektek! Kuss nyanya, ha még egyszer kinyitod azt a cserepes, ráncos pofádat, kipréselünk a keskeny bukó ablakon. Lassan közeledtünk az első céllálomás felé, s a tinédzserek kommunikációs kreativitásának fényesen szikrázó elemeként, még hallani véltük a következőt: egyébként most nem ártana ha valamellyőtök, úgy párhuzamossá válna, ott mindjárt az ajtóban a padlóval, jó szorosan. Tudniillik akkor lelépéskor volna kihez cipőt törőlnünk, s anyánk otthon nem veszekedne, a poros lábbeli miatt. Na de ettől azért eltekintünk, kizárólag humanitárius szempontokat mérlegre téve. Ezek után a buszról lelépve, természetesen a bevált stratégiánknak megfelelően utpljára, no csak egyéni egészségvédelmi okokból ismét. A megállóba lerogyva egy padra, közösen megállapítottuk, hogy milyen csodálatos az isteni gondviselés. Azonnal szikrát csiholt, a már elmeszesedett maradék, fűrészpor konzisztenciájú, szürke állományunkba, hogy a másképpen szocializált szavaknak, mi is az effektív értelmezhetősége. Tetszenek tudni ez nem egyéb mint az annó használatos "antiszociális" szavunk, legújabbkori, nyelvújított szinonímája, finomított diplomatív formába öntve. Jó öreg földim meg is jegyezte, látod már mégsem halok meg hüjén, mennyivel gazdagabb a mai szókincs. Rákérdeztem, mit mosolyogsz mindezen? Hát csak azt öregem, hogy mennyivel egyszerűbb lesz nekik, mármint a kedves mai tiniknek, mikor ők lesznek 60-on felül. No miért? mert őket már az akkori leg-leg újabb kori neveltetésükből adódóan, minden vita, veszekedés, oktatás nélkül, lazán kivágják az ablakon. Na hallod ez határozottan biztató perspektíva!

2 komment

Bemutatkozás

2009.03.22. 17:10 idosb

Kis borsodi faluban, igen szerényen élő nyugdijjas vagyok. Házas. Minden irányban kiterjedt érdeklődési kőrrel. Műszaki végzettségű / főiskola / vagyok. A fő irányvonal az érdekkörömben, politika, közélet, oktatás. Párt semleges lévén, esetenkénti korrekt bírálataimat mindenkor a racionalitás, illetve a realitások talaja fémjelzi. Tekintet nélkül holmi részrehajlással. Álltalában csak is a bizonyítható történések mentén kommunikálok minden esetben. Eredendően őseim pol. beállítottsága, szoc. demokrata volt. Igyekszem kellően széles látókörrel. tapasztalataimra támaszkodva publikálni.

Szólj hozzá!

Címkék: korrektül