Kossuth rádió, esti hírekben, Bencze József rendőr főkapitány úr kivizsgáltatja, miért nem avatkozott be kellő időben és hangsúllyal Kiskunlacházán, az egyik családi ház előtti gyülekezettel szemben, akik közűl egy néhányan a gárda egyenruháját viselték. Ismételt ékes gyöngyszeme az egysíkú tájékoztatás, hisztériakeltést generáló példájának.

     Nos gondolom, hogy teljesen indokolatlanul mentek ezek az emberkék oda. Vagy úgy voltak vele, ha már erre járunk, hát beugrunk régi társunkhoz egy kis baráti csevejre, némi időtöltésre kvaterkázni egyet.

    Tehát semmi komolyabb indok nem volt rá, csak úgy kamu összegyűltünk. Tuniillik a költői kérdés azonnal felmerül: miért? Ha tényleg csak úgy minden indok nélkül, akkor nem ártana hozzá tenni a keves média tájékoztatásában, hogy indokolatlanul gyülekezőkről van szó. Ha pedig van netán a háttérben előzménye a tetteiknek, hát közölje a natúr igazság talaján állva azt is.

    Minden konzekvens tárgyilagos kivizsgálás alapja, a kétoldalú mérlegelésen nyugszik álltalában. A kedves média ne próbálja de faktizálni máris, a könnyen ezálltal kificamítható közvélemény megformálását sugallva. Azt, hogy konkrétan hogyan fogalmazott Bencze úr, azt nem tudom, de azt igen miszerint egy gyülekezetet csak az akaratlanság, a véletlen szül, hív életre, s ezt kell csupán górcső alá venni, ez finoman szólva is nonszensz.

   Az ilyen formátum, csak esetleg igaztalannak látszóvá, esetleg hiteltelenné teheti, az adekvált hírközlő média orgánumot. A leg puritánabb primitív hozzá nem értő emberben is felmerül azonnal a kérdés. miért gyűltek ezek az emberekék ott össze?

   S ami manapság frekventálltan inspirál a kérdésre, hogy bizonyos közelmúltbeli történések, szempontok miatt: miért pont itt Kiskunlacházán?